Az emberi jogok alapjai: az Egyetemes Nyilatkozattól az Alaptörvényig
Mi a különbség egy nyilatkozat és egy egyezmény között, melyik nemzetközi dokumentum köti Magyarországot, és mit mond az Alaptörvény XV. cikke az egyenlőségről.
Harminc cikk. Ennyiből áll az a dokumentum, amelyre ma szinte minden emberi jogi vita visszavezethető. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata rövidebb, mint sok társasházi házirend, mégis egy egész jogrendszer épült rá. Ebben az áttekintésben azt mutatjuk be, hogyan lett egy nyilatkozatból kötelező erejű nemzetközi jog, és ez hogyan jelenik meg a magyar szabályokban.
1948, Párizs: a kiindulópont
Az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én, Párizsban fogadta el a 217 A (III) számú határozatot, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A szavazáson 48 tagállam szavazott igennel, nemmel senki, nyolc állam tartózkodott. A nyilatkozat 30 cikkben sorolja fel azokat a jogokat, amelyek mindenkit megilletnek: az élethez és a szabadsághoz való jogtól a kínzás tilalmán és a törvény előtti egyenlőségen át a művelődéshez és a pihenéshez való jogig. Az elfogadás napja, december 10. azóta az emberi jogok napja.
A nyilatkozat a II. világháború tapasztalataiból született: abból a felismerésből, hogy ha egy állam a saját polgárait jogfosztottá teheti, az előbb-utóbb a nemzetközi békét is fenyegeti.
Nyilatkozat, egyezmény, jegyzőkönyv — mi a különbség?
Az emberi jogi szövegek megértéséhez érdemes tisztázni néhány műfajt.
| Dokumentum típusa | Mit jelent? | Példa |
|---|---|---|
| Nyilatkozat | Közös elvek ünnepélyes kimondása; önmagában nem nemzetközi szerződés | Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) |
| Egyezmény | Az államok számára kötelező nemzetközi szerződés, ha megerősítették | Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950) |
| Kiegészítő jegyzőkönyv | Egy egyezményhez kapcsolódó külön szerződés; csak azt az államot köti, amely megerősítette | Az európai egyezmény 12. jegyzőkönyve |
| Kihirdetés | A nemzetközi szerződés belső jogszabállyal való beemelése a magyar jogba | 1993. évi XXXI. törvény |
Egy egyezmény akkor köti Magyarországot, ha az ország aláírta és meg is erősítette (ratifikálta), a magyar jogban pedig jogszabállyal kihirdették. Ezért szerepel a nemzetközi szerződések mellett mindig egy magyar törvény vagy törvényerejű rendelet száma is.
A faji megkülönböztetés elleni egyezmény
A rasszizmus elleni nemzetközi jog legfontosabb szövege a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény. Az ENSZ Közgyűlése 1965. december 21-én fogadta el, és 1969. január 4-én lépett hatályba. Magyarország 1966. szeptember 15-én írta alá, 1967. május 4-én erősítette meg, és az 1969. évi 8. törvényerejű rendelettel hirdette ki.
Az egyezmény 1. cikke tágan határozza meg a faji megkülönböztetést: ide tartozik minden olyan megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy előnyben részesítés, amely fajon, bőrszínen, származáson, nemzeti vagy etnikai eredeten alapul, és amelynek célja vagy hatása az, hogy a közélet bármely területén csorbítsa az emberi jogok egyenlő elismerését vagy gyakorlását. A „vagy hatása” fordulat a lényeg: nem kell szándékos rosszindulat ahhoz, hogy egy gyakorlat diszkriminatív legyen.
Az ENSZ március 21-ét a faji megkülönböztetés felszámolásának nemzetközi napjává nyilvánította. A dátum az 1960-as dél-afrikai sharpeville-i vérengzésre emlékeztet, ahol a rendőrség 69 embert ölt meg, akik békésen tüntettek az apartheid igazolványtörvényei ellen.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye
Európai szinten a legerősebb eszköz az Európa Tanács emberi jogi egyezménye. Rómában nyitották meg aláírásra 1950. november 4-én, és 1953. szeptember 3-án lépett hatályba. Különlegessége, hogy saját bírósága van: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyhez — a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, szigorú határidőn belül — magánszemélyek is fordulhatnak.
Magyarország 1990. november 6-án lett az Európa Tanács tagja, az egyezményt 1992-ben erősítette meg, és az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdette ki.
Az egyezmény 14. cikke tiltja a hátrányos megkülönböztetést. A felsorolás példálózó: nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés „vagy bármely más helyzet”. Fontos korlát, hogy a 14. cikk csak az egyezményben biztosított jogok élvezésére vonatkozik. Az általános diszkriminációtilalmat a 12. kiegészítő jegyzőkönyv vezeti be; ezt Magyarország a rendelkezésünkre álló források szerint nem ratifikálta, a kormány egy 2014 körüli válaszában azt írta, hogy a megerősítést a közeljövőben nem tervezi.
Mit mond az Alaptörvény?
A magyar alkotmányos szabályozás kulcsa az Alaptörvény XV. cikke. Öt bekezdése röviden:
- A törvény előtt mindenki egyenlő, és minden ember jogképes.
- Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
- A nők és a férfiak egyenjogúak.
- Az állam az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
- Az állam külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.
A 4. és 5. bekezdés azt is jelzi, hogy az egyenlőség nem mindig azonos bánásmódot jelent. Az úgynevezett előnyben részesítés — például egy hátrányos helyzetű csoport célzott támogatása — nem sérti az egyenlőség elvét, ha valódi esélykülönbséget csökkent.
A konkrét, mindennapi helyzetekben alkalmazható szabályokat az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmazza. Hogy ez mit tilt, és hová lehet panasszal fordulni, azt külön útmutatónkban részletezzük.
Kihez lehet fordulni itthon?
A nemzetközi fórumok csak a hazai lehetőségek kimerítése után jönnek szóba, ezért a gyakorlatban a magyar intézmények a legfontosabbak. Az alapvető jogok biztosa, vagyis az ombudsman, bárki panaszát vizsgálhatja, ha egy közigazgatási szerv, önkormányzat, rendvédelmi szerv vagy — közszolgáltatási tevékenysége körében — egy közszolgáltató az alapvető jogaival összefüggő visszásságot okozott. A bíróságok működését viszont nem vizsgálhatja. Az eljárás illetékmentes. A panasz írásban, postán vagy e-mailben is benyújtható, de az e-mailben érkező beadványnak tartalmaznia kell a panaszos nevét és postai címét, különben érdemben nem foglalkoznak vele. 2021 óta ugyanez a hivatal jár el egyenlő bánásmódot érintő ügyekben is, ott azonban szigorúbb formai szabályok érvényesek.
Miért érdemes ezt ismerni?
Mert a jogok csak akkor működnek, ha valaki hivatkozik rájuk. Egy tanár, aki tudja, hogy a megkülönböztetés tilalma nemcsak erkölcsi elv, hanem nemzetközi kötelezettség is, magabiztosabban lép fel az osztályában. Egy edző, aki ismeri a sportszövetségek szabályait, tudja, mit tehet egy rasszista bekiabálás után — erről a sportról szóló cikkünk szól. És aki maga szenved el hátrányt, annak is könnyebb, ha tudja: nem kegyet kér, hanem jogot érvényesít.
A legfontosabb kifejezések rövid magyarázatát a fogalomtár gyűjti össze.
Források
- ENSZ: Universal Declaration of Human Rights és a szavazás jegyzőkönyve
- ENSZ Szerződéstár: ICERD – aláírások és megerősítések
- ENSZ: A faji megkülönböztetés felszámolásának nemzetközi napja
- Emberi Jogok Európai Bírósága: Az egyezmény
- Alapvető Jogok Biztosának Hivatala: A panasz benyújtása
- Nemzeti Jogszabálytár: Magyarország Alaptörvénye és 1993. évi XXXI. törvény