A gyűlölet nem pálya! konferencia a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Szubjektív Értékek Alapítvány és a Mahatma Gandhi Emberi Jogi Egyesület rendezésében 2013. október 18.-án.

A konferenciát a nemzetközi FARE Action Week keretében rendezték meg a szervezetek. Az Action Week célja, hogy szervezők világszerte felhívják a figyelmet a tiszta játékra és arra, hogy ha a sportot jól használjuk, akkor gyűlölettől, kirekesztéstől mentes világot hozhatunk létre.

Dr .Borbély Zoltán megnyitója után Dr. Máté János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője beszélt.  Az osztályvezető Úr beszédében felhívta a figyelmet, hogy a sportpályákon megjelenő negatív események és megmozdulások ellen egységes európai fellépés szükséges. Dr. Máté beszélt több európai jó gyakorlatról, például egy olasz és egy vilniusi kezdeményezést is említett. Beszédében kitért rá, hogy a sportban megjelenő értékekre már iskolás korban meg kell tanítani a gyerekeket.

Az MLSZ Tiszteletbeli elnök, az MLSZ Etikai és Fair Play Bizottságának elnöke, Dr. Szilágyi György felemlegette, hogy az MLSZ és a Gandhi Egyesület már tartott egy hasonló konferenciát egy éve és az, hogy újra együtt vagyunk, azt mutatja, hogy van még teendő bőven. Szilágyi Úr beszélt a FIFA etikai kódexéről, amely a FIFA-nak ad útmutatást, hogy eljárást folytasson bizonyos esetekben és szankcionáljon.  Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy ha valaki megsérti a fair play-t, de tettével írott szabályt nem sért meg, akkor az elkövető nem lesz felelősségre vonva. Magyar példák is előkerültek, hiszen az MLSZ is készített egy Etikai Kódexet, amely megalkotásánál a FIFA és UEFA szabályzatait is figyelembe vették.

A FARE részéről Piara Powar executive manager szólalt fel. Powar Úr arról beszélt, hogy sok vitát szült és fog a jövőben is szülni, hogy mennyire kell feltűnően beavatkozni egyes diszkrimináció vagy sportpályán megjelenő negatív esemény során. Kiemelte, hogy ha szankcióra kerül a sor, akkor egyenlő mérce alapján szabják ki a bírságokat és hozzák meg a döntéseket. Beszédében felhívta rá a figyelmet, hogy a következő hetekben körülbelül 50 országban 300 rendezvényt szerveznek a FARE Action Week kapcsán.

Mezei István, a Kisebbségi Válogatott menedzsere méltatta a kisebbségi válogatottat és beszélt arról, hogy jó érzéssel tölti el, hogy a mérkőzéseken, amiket játszanak nem csak a magyar, hanem a cigány zászlót is felhúzzák.

A Budapest Honvéd FC tulajdonosa George F. Hemingway bevezetésként azt mondta, hogy a beszéd szép, de a tettek jobbak. Utalva arra, hogy sokat kell még tenni, hogy a gyűlöletet kiűzzék a stadionokból. Kitért rá, hogy mind a magyar társadalomban, mind pedig a stadionokban a cigányok elleni diszkrimináció a legnagyobb probléma. Tapasztalatai szerint sok csapat csak kényszer hatására lép fel, de nem lehet halogatni, hogy szembenézzünk a problémával, szerinte ki kell űzni a rasszista, homofób megnyilvánulásokat a stadionokból, ha meg akarjuk tölteni a lelátókat.

Orosz Pál a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy ők milyen lépéseket tesznek a rasszizmus megfékezéséért. Bemutatta a saját kisfilmjüket, amivel a tiszta játékra szólítják fel a szurkolókat, játékosokat, edzőket és mindenkit, aki kapcsolatba kerül a focival. Beszélt róla, hogy meccseikre szurkolói kártyával lehet belépni, kamerarendszer figyeli a résztvevőket, így könnyen be tudják azonosítani az esetleges rendbontókat. Habár a szurkolók nem mindig értenek egyet a csapattal, de felhívta rá a figyelmet, hogy hosszú távon az a céljuk, hogy megértessék a szurkolókkal, hogy az ő negatív viselkedésük a szeretett csapatukra lehet kedvezőtlen hatással.

Hős Sándor a Bicskei Befogadó Állomás igazgatója beszélt a tábor megalakulásáról, arról, hogy eleinte csak európai országokból érkeztek emberek Bicskére. Kiemelte, hogy munkájuk során törekszenek rá, hogy olyan programokat szervezzenek, amely segíti az ott élőket, hogy elfelejtsék azokat a negatív élményeket, amelyeken keresztül kellett menniük.

Török Zsuzsanna a Holokauszt Emlékközpont kommunikációs igazgatója a Központ oktató, ismeretterjesztő tevékenységeit mutatta be.  Beszélt róla, hogy igyekeznek állást foglalni a diszkrimináció minden formája ellen, a Központban bemutatják olyan sportolók pályáját, akiket származásuk miatt diszkrimináltak, interaktív órákat és foglalkozásokat tartanak. Bemutatta 2010-ben megrendezett programjukat, amely során a sport segítségével közvetítették a Központ üzenetét.

Bősze Krisztina Interkulturális pszichológus, a Gandhi Egyesület munkatársa arról beszélt, hogy egyik legfontosabb céljuk, hogy megváltoztassák a többségi társadalom tagjainak kisebbségi csoportokhoz tartozókkal szembeni negatív attitűdjét. Két elmélet mentén mutatta be a Tolerancia Programjukat és az African Starts foci csapatukat, kiemelte, hogy a különböző csoportok közötti kontaktus pozitív hatással lehet későbbi csoportközi kapcsolatokban is.

Lőrinc Marcell a Szubjektív Értékek Alapítvány elnöke előadásában bemutatott a közelmúltban történt atrocitásokat, rendbontásokat. Beszélt arról, hogy egyértelmű ajánlásokat kell tenni a játékvezetők, edzők, sportolók és a szurkolók részére is. Folyamatos párbeszédet kell folytatni a szurkolókkal és olyan ellenkultúrát kell megteremteni, amelyben a gyűlölet nem pálya.

A konferencia végén Dr. Borbély Zoltán foglalta össze az elhangzottakat, kiemelte, hogy sok jó példát hallottunk, de sok még a teendője az MLSZ-nek és a civil szervezeteknek is.