A gyűlölet nem pálya! konferencia
a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Szubjektív Értékek Alapítvány és a Mahatma Gandhi
Emberi Jogi Egyesület rendezésében 2013. október 18.-án.
A konferenciát a nemzetközi FARE
Action Week keretében rendezték meg a szervezetek. Az Action Week célja, hogy
szervezők világszerte felhívják a figyelmet a tiszta játékra és arra, hogy ha a
sportot jól használjuk, akkor gyűlölettől, kirekesztéstől mentes világot
hozhatunk létre.
Dr .Borbély Zoltán megnyitója
után Dr. Máté János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője
beszélt. Az osztályvezető Úr beszédében
felhívta a figyelmet, hogy a sportpályákon megjelenő negatív események és
megmozdulások ellen egységes európai fellépés szükséges. Dr. Máté beszélt több
európai jó gyakorlatról, például egy olasz és egy vilniusi kezdeményezést is
említett. Beszédében kitért rá, hogy a sportban megjelenő értékekre már iskolás
korban meg kell tanítani a gyerekeket.
Az MLSZ Tiszteletbeli elnök, az
MLSZ Etikai és Fair Play Bizottságának elnöke, Dr. Szilágyi György
felemlegette, hogy az MLSZ és a Gandhi Egyesület már tartott egy hasonló
konferenciát egy éve és az, hogy újra együtt vagyunk, azt mutatja, hogy van még
teendő bőven. Szilágyi Úr beszélt a FIFA etikai kódexéről, amely a FIFA-nak ad
útmutatást, hogy eljárást folytasson bizonyos esetekben és szankcionáljon. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy ha
valaki megsérti a fair play-t, de tettével írott szabályt nem sért meg, akkor
az elkövető nem lesz felelősségre vonva. Magyar példák is előkerültek, hiszen
az MLSZ is készített egy Etikai Kódexet, amely megalkotásánál a FIFA és UEFA
szabályzatait is figyelembe vették.
A FARE részéről Piara Powar
executive manager szólalt fel. Powar Úr arról beszélt, hogy sok vitát szült és
fog a jövőben is szülni, hogy mennyire kell feltűnően beavatkozni egyes
diszkrimináció vagy sportpályán megjelenő negatív esemény során. Kiemelte, hogy
ha szankcióra kerül a sor, akkor egyenlő mérce alapján szabják ki a bírságokat
és hozzák meg a döntéseket. Beszédében felhívta rá a figyelmet, hogy a
következő hetekben körülbelül 50 országban 300 rendezvényt szerveznek a FARE
Action Week kapcsán.
Mezei István, a Kisebbségi Válogatott
menedzsere méltatta a kisebbségi válogatottat és beszélt arról, hogy jó
érzéssel tölti el, hogy a mérkőzéseken, amiket játszanak nem csak a magyar,
hanem a cigány zászlót is felhúzzák.
A Budapest Honvéd FC tulajdonosa
George F. Hemingway bevezetésként azt mondta, hogy a beszéd szép, de a tettek
jobbak. Utalva arra, hogy sokat kell még tenni, hogy a gyűlöletet kiűzzék a
stadionokból. Kitért rá, hogy mind a magyar társadalomban, mind pedig a
stadionokban a cigányok elleni diszkrimináció a legnagyobb probléma.
Tapasztalatai szerint sok csapat csak kényszer hatására lép fel, de nem lehet
halogatni, hogy szembenézzünk a problémával, szerinte ki kell űzni a rasszista,
homofób megnyilvánulásokat a stadionokból, ha meg akarjuk tölteni a lelátókat.
Orosz Pál a Ferencvárosi
Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy ők milyen lépéseket tesznek
a rasszizmus megfékezéséért. Bemutatta a saját kisfilmjüket, amivel a tiszta
játékra szólítják fel a szurkolókat, játékosokat, edzőket és mindenkit, aki
kapcsolatba kerül a focival. Beszélt róla, hogy meccseikre szurkolói kártyával
lehet belépni, kamerarendszer figyeli a résztvevőket, így könnyen be tudják
azonosítani az esetleges rendbontókat. Habár a szurkolók nem mindig értenek
egyet a csapattal, de felhívta rá a figyelmet, hogy hosszú távon az a céljuk,
hogy megértessék a szurkolókkal, hogy az ő negatív viselkedésük a szeretett
csapatukra lehet kedvezőtlen hatással.
Hős Sándor a Bicskei Befogadó
Állomás igazgatója beszélt a tábor megalakulásáról, arról, hogy eleinte csak
európai országokból érkeztek emberek Bicskére. Kiemelte, hogy munkájuk során
törekszenek rá, hogy olyan programokat szervezzenek, amely segíti az ott
élőket, hogy elfelejtsék azokat a negatív élményeket, amelyeken keresztül
kellett menniük.
Török Zsuzsanna a Holokauszt
Emlékközpont kommunikációs igazgatója a Központ oktató, ismeretterjesztő
tevékenységeit mutatta be. Beszélt róla,
hogy igyekeznek állást foglalni a diszkrimináció minden formája ellen, a
Központban bemutatják olyan sportolók pályáját, akiket származásuk miatt
diszkrimináltak, interaktív órákat és foglalkozásokat tartanak. Bemutatta
2010-ben megrendezett programjukat, amely során a sport segítségével
közvetítették a Központ üzenetét.
Bősze Krisztina Interkulturális
pszichológus, a Gandhi Egyesület munkatársa arról beszélt, hogy egyik
legfontosabb céljuk, hogy megváltoztassák a többségi társadalom tagjainak
kisebbségi csoportokhoz tartozókkal szembeni negatív attitűdjét. Két elmélet
mentén mutatta be a Tolerancia Programjukat és az African Starts foci
csapatukat, kiemelte, hogy a különböző csoportok közötti kontaktus pozitív hatással
lehet későbbi csoportközi kapcsolatokban is.
Lőrinc Marcell a Szubjektív
Értékek Alapítvány elnöke előadásában bemutatott a közelmúltban történt
atrocitásokat, rendbontásokat. Beszélt arról, hogy egyértelmű ajánlásokat kell
tenni a játékvezetők, edzők, sportolók és a szurkolók részére is. Folyamatos
párbeszédet kell folytatni a szurkolókkal és olyan ellenkultúrát kell
megteremteni, amelyben a gyűlölet nem pálya.
A konferencia végén Dr. Borbély
Zoltán foglalta össze az elhangzottakat, kiemelte, hogy sok jó példát
hallottunk, de sok még a teendője az MLSZ-nek és a civil szervezeteknek is.